Ennemond Gaultier (c. 1575–1651, Gaultier le vieux [=az idősebb Gaultier]) francia lantos és zeneszerző. A 17. századi francia lantiskola egyik jelentős mestere, a francia billentyűs iskola egyik előfutára (–> francia clavecinisták). Először Lyonban dolgozott, majd 1620-ban Marie de’ Medici anyakirálynő szolgája lett és udvari lantos Párizsban. Talán René Mésangeau tanítványa volt. 1631-ben visszavonult Nèves-be, itt töltötte élete hátralevő részét.

Művei: Unokatestvére, Denis Gaultier kiadott egy lantgyűjteményt 1669-ben, amelyben Ennemond darabjai is szerepelnek. Nehéz megmondani, melyik darabot melyikük írta, ez más gyűjteményekre is igaz, ahol csak az szerepel a szerzőnél, hogy Gaultier. Nagy hatást gyakoroltak a művei a következő évtizedekben. Leghíresebb művei: Le tombeau de Mezangeau (Allemande, 1638, a tombeau műfaj legkorábbi példája; korabeli kotta, modern kotta), La Belle Homicide (Courante) és a Les Canaries du Vieux Gaultier, amely művek a 17. századi francia lantzene sarokkövei lettek.